Csöde község címere kék színű doborpajzs, alsó felében köpenyét kardjával kettévágó lovon ülő Szent Márton ezüst alakja látható. Előtte koldus térdel. A pajzs felső részében ezüst kakasmandikó lebeg. A címerpajzs felett aranyszínű korona, a pajzs alatt zöld babérág, melyen aranyszínű szalagon fekete betűkkel „CSÖDE” felirat látható.

Csöde község címere kék színű doborpajzs, alsó felében köpenyét kardjával kettévágó lovon ülő Szent Márton ezüst alakja látható. Előtte koldus térdel. A pajzs felső részében ezüst kakasmandikó lebeg. A címerpajzs felett aranyszínű korona, a pajzs alatt zöld babérág, melyen aranyszínű szalagon fekete betűkkel „CSÖDE” felirat látható.

A település első említése 1342-ből Chede alakban való. Egészen a 19. századig „szeres” település volt, jobbágyok lakták. A 20. században nagy arányú elvándorlás jellemezte, aminek következtében lakossága mára megöregedett. Egyik településrésze (Pusztaszentpéter) mára már kihalt. A mai község területén, Alsócsödétől nyugatra volt Szentmárton falu. Az 1600-as évek elején elpusztult templomának és az itteni pálos kolostornak nyomai ma is láthatóak, azokat ismertető tábla jelöli. Az 1852-es Schematismus szerint Csöde felekezeti megoszlása a következő volt: 93 református, 62 katolikus. A község területéhez tartozott két mára teljesen elnéptelenedett település is. Pácodon akkor 18 katolikust és 12 reformátust számláltak, a Szentmártoni majorban 11 katolikus lakott.

A 2000-es években a Zalalövő – Őrihodos vasútvonal megépítése után azonban egyre több turista keresi fel a települést, amelynek gazdasága fellendülőben van.

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93%. A lakosok 52,6%-a római katolikusnak, 25% reformátusnak, 5,2% evangélikusnak, 5,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (11,8% nem nyilatkozott).